Székhelyszolgáltatás rendelet

A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. (7. § (1)) Tehát bármilyen ingatlan betöltheti a székhely szerepét, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult Magyarországon. Székhely címet tudunk biztosítani Önnek Budapesten már 14 és vidéken már 9 székhelyszolgáltatás irodánkban.

A székhelyszolgáltatási tevékenységet a 7/2017.(VI.1) IM rendelet alapján végezzük Budapesten 14 és vidéken 9 irodánkban. A rendelet 2017. július 1.-én lépett hatályba, melynek legfontosabb tartalmi elemei a következők:

1. Székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégnek és a székhelyet biztosítónak írásba foglalt szerződést kell kötnie.
2. Székhelyszolgáltatási szerződést csak határozatlan időre lehet kötni. A székhelyszolgáltatási csomagajánlatainknál feltüntetett időtartam csak a fizetés gyakoriságára utal.
3. Székhelyként szolgálhat olyan ingatlan, amely a székhelyszolgáltató tulajdonában áll. Ha nincs a szolgáltató birtokában ingatlan, bizonyos feltételek mellet akkor is működhet székhelyszolgáltatóként. Ez olyan esetekben valósulhat meg ha, vagy a használati joguk az ingatlan nyilvántartásban rögzítve van, vagy a székhelyszolgáltató kézbesítési megbízottként szerepel a megbízó cég cégjegyzékében, vagy a két szervezet között más tartós megbízási jogviszony is érvényes a székhelyszolgáltatáson kívül, vagy a két szervezet kapcsolt vállalkozás, jelentős tulajdoni részesedésű vállalkozás vagy valamilyen egyéb részesedési kapcsolatban lévő vállalkozás és az ingatlan tulajdonosa írásosan beleegyezett, hogy székhelyszolgáltatóként üzemeljen az épület.
4. A cég cégiratait, hatósági engedélyeit, az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait, érvényes szerződést, társasági szerződést, cégbejegyzési végzést valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját a székhelyen kell tárolni.
5. A székhelyszolgáltatást nyújtónak kötelessége a cégtábla kihelyezése.
6. A székhelyszolgáltatást végzőnek kötelessége tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket vezetnie az iratokról és ingóságokról, amelyeket a székhelyen tart.
7. A szerződés megszűnésekor a székhelyszolgáltató köteles a székhelyen őrzött iratokat átadni a cégnek.
8. A székhelyszolgáltatást végző köteles gondoskodni a cég számára érkező küldemények átvételéről, és ennek a tényéről 1 munkanapon belül tájékoztatnia kell.
9. A székhelyszolgáltatást igénybe vevő köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

Cég székhely címének bejelentése kötelező a cégbíróság felé, illetve bizonyos esetekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé is.

Ha a cég székhelye saját tulajdonú ingatlanba van bejelentve, vagy adott ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője hozzájárulási nyilatkozattal engedélyt adott a székhelyként való megjelölésre, akkor a székhelycím bejelentése csak a cégbíróság felé kötelező. Cégalapítás esetén ez egyszerűen megtehető a létesítő okiratban való feltüntetéssel, alapítás után azonban a cég székhely változás bejelentése már csak változásbejegyzési kérelem leadásával lehetséges.

Székhelyszolgáltatás igénybevétele során a cégbíróságra való bejelentés mellett, egyéb kötelezettségek is keletkeznek. Székhelyszolgáltatás bejelentése már a NAV felé is kötelező, 'T101E vagy 'T201T formanyomtatvány kitöltésével. Fontos, hogy a székhelyszolgáltatás bejelentését nem a szolgáltató végzi, hanem a szolgáltatást igénybe vevő cég vagy az ő könyvelőjük. A bejelentési kötelezettség kiterjed a székhelycímen túl, a székhelyszolgáltató nevére, székhelyére, adószámára és a jogviszony keletkezésének időpontjára. Gazdasági társaságok esetén a NAV felé történő bejelentés megtételére, a cégbírósághoz való bejelentkezés után 15 nap áll rendelkezésre. Egyéni vállalkozóknak a székhelyszolgáltatás bejelentését az alapítással egy időben kell megtennie.

2012. január 1-jétől Ügyvéd és ügyvédi iroda már nem nyújthat székhelyszolgáltatást.

Székhelyszolgáltatást ki végezhet Budapesten? Hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (3) bekezdés k) pontja és 25/A. §-a, mely kimondja, hogy ügyvéd elláthat székhely szolgáltatási tevékenységet, de szigorú feltételekhez köti azt. Ez megváltozott, székhelyszolgáltatást ügyvéd és ügyvédi iroda a 2012-es jogszabályok szerint nem nyújthat sem Budapesten, sem vidéken.

Nincs akadálya székhelyszolgáltatást nyújtó cég működésének Budapesten és vidéken, illetve egy gazdasági társaság által a székhelyszolgáltatás igénybevételének, amennyiben az ehhez fűződő jogszabályi követelményeket mindkét fél által teljesíti! Ellenkezőleg, nagyon is sok előnnyel jár, ha egy cég székhelyszolgáltatást vesz igénybe: így rengeteg pénzt spórolhat! Nem beszélve arról, hogy nagyon sok vállalkozó épp azért nem tudja elindítani a cégét, mert nincs meg a kellő anyagi forrása egy felszerelt iroda fenntartására és alkalmazottak megfizetésére.

A Cégotthon Székhelyszolgáltató ezt az adminisztratív háttérszolgáltatást és postafiók szolgáltatást bérléssel is nyújtja szerződéses partnereinek, számos más hasznos szolgáltatása mellett. Székhelyszolgáltatását vállaljuk Budapesten már 14, vidéken pedig már 9 irodánkban.

A cégalapítást, székhelyszolgáltatást érintő új törvények az ügyvédekre, a gazdasági társaságok jogi képviselőire is vonatkoznak. Az ügyvéd, illetve jogi képviselő feladata 2012-től, hogy a cégalapításhoz szükséges iratok törvényeknek való megfelelését ellenőrizze. Az ügyvéd által készített társasági szerződés és aláírás minta esetén az ügyvéd kötelessége az alapítók személyazonosságának ellenőrzése.